A kép archeológiája az ember által alkotott kép feltételeit, okait, a korabeli emberi viszonyokban rejlő lehetőségeit, elsősorban azonban ontológiáját igyekszik megragadni. Az első kötet bevezetés e kevesek által vizsgált problémakörbe, azokat a kérdéseket tárgyalja, amelyek elsőként vetődnek fel, amikor e képtípus eredetét, létrejöttét, működését, közösségi alkalmazásának okait kutatjuk. A felvetett kérdések és témakörök még nem a kép genezisének tulajdonképpeni eseményei szerint követik egymást, hanem a jelen múltba forduló tekintetének a kezdetekre való rácsodálkozását, a gondolkodás zavartságát, rendet kereső tekintetét reprezentálják. A második kötet válaszokat próbál majd adni a kép keletkezésének és működésének mikéntjére, hogy azután a harmadik kötet eljusson a képi jelenbeállítás mindmáig legjelentősebb forradalmáig, amikor is a puszta képi jelenbeállításból és az idol testet, formát és lelket egyesítő funkciójától a képalkotók eljutottak a képi szituáció, illetve a többalakos, vizuális és tartalmi egységet alkotó képjelenségekig.